Hát akkor Mindenkinek boldog, sikerekben gazdag 2010-es esztendőt kívánunk! A címben is kb. ezt szerettem volna kifejezni, hogy a kazah tudásomat fitogtassam. Cirill billentyűzetem nem lévén, más trükkökkel próbálok cirill betűkhöz hozzájutni. Sajnos nagy "zs" betűt nem tudtam szerezni, így azt a kis helyesírási hibát nézzétek el nekem, hogy kis betűvel kezdem a mondatot.
Természetesen nem tűntünk el, csak olyan nagyon nem volt most miről írni, így vártam pár napot, ezért most elmesélem, hogy hogyan teltek az elmúlt napjaink. Természetesen a Szilveszterrel kell kezdjem, hiszen nem volt akármilyen ünnepünk. Eddig a legtöbb pezsgőbontás kettő volt, Angliában, amikor is megünnepeltük a kontinens-beli, egyben magyar éjfélt, majd egy órával később az angolt is. Na itt 3x történt meg mindez:-) Kazah, moszkvai (az orosz barátok miatt) és magyar éjfél (na az szép volt, reggel 5-kor pezsgőzni).
Kezdem azzal, hogy nem ültem le egy percet sem, annyit sütöttem-főztem aznap. Mondanom sem kell, hogy még most is tele van a hűtő, illetve a fagyasztó a szilveszteri kajákkal. Sőt, a vendégek is hoztak ezt-azt. Ennyi féle kaja még sosem volt előttem Szilveszterkor, mint most:-) Egyébként Terike és Karesz voltak itt a főkonzulátusról, majd valamikor fél 2 körül megjött Szvetlána és Andrej, illetve Galina, Szvetlána anyukája. Sajnos nem sikerült föltöltsem a videót a flickr-re, amelyet éjfélkor készítettünk a városról. Ilyet egyikőnk sem látott még, de közületek sem sokan, azt hiszem. Szép és nagy, illetve kicsi tűzijátékokat már láttunk. Sok szép hivatalosat, valami ünnep, vagy fesztivál alkalmából. Vagy kis maszek tűzijátékokat, amelyekkel az ember szépen összekormozza a kertben a növényeket. De ilyet?! Ameddig a szem ellátott, mindenhol tűzijáték volt a városban. Persze voltak szép nagyok is, de leginkább közepes méretűek, de abból valószínűleg több ezer egyszerre. Ezek magasra fölrepülnek és messze ellátszanak. A nappalink ablakából körbe végig látni a várost, kb. 20 percig több száz, de inkább több ezer tűzijátékot láttunk. Nagyon komoly volt. Ha sikerül feltöltsem, fölrakom a linket is, szóval meg tudjátok nézni remélhetőleg valamikor.
Ahogy említettem fentebb, sikerült kibekkeljük még a magyar éjfélt is, szóval szépen teljesítettünk, kb. reggel 7-kor mentünk aludni. Másnap természetesen du. 2-kor keltem föl, túl sok esemény nem is történt aznap, ugyan mi történhet január elsején? Az ember szépen megbújik a vackában és filmet, vagy meccset néz, na meg kajál még valami frankó lencselevest, vagy kocsonyát:-)
A szombat már kicsit tevékenyebben sikerült, sétáltunk egy nagyot a városban, még vásárolni is volt kedvünk egy kicsit. Vasárnap folytattuk ugyanazzal a társasággal a mulatozást, a főkonzulátusra mentünk Terikéékhez ebédre és jöttek az orosz barátaink is hárman ismét. Kéremszépen Unicum, grúz bor és kazah konyak ebben a sorrendben, illetve hidegtálak fantasztikus füstölt halakkal és magyar kolbászokkal. Majd halászlé, amit egy szintén csodálatos túrós csusza követett. Édességnek madártej, tiramisu, illetve én is vittem egy diós-lekváros sütit. Szóval január 3-án ismét kidurranni azért már túlzás. Mégis ez volt:-) Kriszti élvezte az ebédet:-)
Hogy tobzódjunk az élvezetekben, ma vidékre mentünk hármasban, Kriszti, Karesz és én egy olyan helyre, ahol foghatsz pisztrángokat, azt kifizeted, majd meg is sütik neked, amennyit kérsz, a többit pedig haza is viheted, meg is pucolják neked. Nekem külön élmény volt az is, hogy én még Almatyból csak a hegyek felé voltam kijjebb, egyébként még nem jártam vidéken. Mit mondjak, nem volt semmi út. Csupa hepehupás, néhol kátyús út, a széle jeges, ezért mindenki próbált beljebb húzódni, így a szokásos kazah autóvezetési kultúrával ismerkedtünk ismét. Nem mondok hülyeséget, de kb. 5-700 méterenként álltak a rendőrök. Természetesen nagy esélyed van ilyenkor, hogy megállítanak, kétségeid ne legyenek, egy kazah rendőr biztos, hogy találni fog valamit, amiért megbüntessen, neked maximum annyi esélyed van, hogy ügyesen alkudsz. Mi Kareszék piros, azaz diplomata rendszámú autójukban nem kellett tartsunk ilyesmitől, de azt hiszem kicsit bosszantó lehet így élni. Milyen szép lehetett még az régen a szovjet időkben, amikor engedélyt kellett kérj ahhoz is, hogy elhagyhasd a városod és útvonaltervet is kaptál, hogy csak azon mehetsz el mondjuk meglátogatni a rokonaidat. Kész őrület, hogy ilyen létezett a XX. században! Gondolom ezek a régi reflexek, illetve az üres pénztárca küldi ki a rendőröket az utakra ilyen nevetségesen nagy számban.
A táj is tanulságos. Ha valaki járt már orosz, vagy ukrán vidéken, akkor lehet valami fogalma a települések képeiről, amelyeket ma én is láttam. Rendetlen porták, összedűlés előtt álló házak minden elképzelhető anyagból összetákolva, sáros, széles mellékutcák, istállónak kinéző tömbházak, a szokásos alumínium- és ki tudja milyen más kerítések? Mindenkinek ajánlanék egy itteni túrát:-) A táj itt elég unalmas, Észak felé teljesen lapos, hóval betakart kukorica és dinnyeföldek, Dél felé természetesen a hegyeket látod, amelyek Almaty alatt is húzódnak. Átmentünk egy olyan falun, amelyben Karesz elmondása szerint svábok is laknak (valószínűleg, hogy a volgai németek idetelepített utódairól van szó) és így egész komolyan foglalkoznak itt disznóhús füstöléssel és húskészítmények (kolbászok, szalonnák) készítésével. Az út mellett is árulják a termékeiket a mamókák. Ha jól emlékszem, Karesz azt mondta, hogy amit kolbászt készítenek itt a konzulátuson, azt ebbe a faluba hozzák füstölni.
Issyk volt a legnagyobb település neve, amin átmentünk, bár rendetlen volt ez is, de itt látni szebb, kisebb régi oroszos portákat is:
A városkán kívül, följebb a hegyekben van az Issyk-tó, de a rossz útviszonyok miatt inkább nem mentünk el megnézni, majd inkább tavasszal, hóolvadás után. A tájnak errefelé van egy-két különlegessége azért, itt látni pl. nagyon sok földrakást, amelyek ősi temetkezési helyek. Tavasszal lesz kép is róluk, ígérem:-) Viszont van két kép az ún. Arany emberről, illetve a szobráról. A szobor pontosan azon a helyen áll, ahol megtalálták a maradványait, 
valami 4000 darab ékes aranydísszel fölcicomázva. A régészek nem tudták megállapítani, hogy férfi volt-e vagy nő, de a kora minden bizonnyal 18-20 év körülire tehető és egy szkítiai hercegről, vagy hercegnőről van szó. Minden itt talált lelet az astanai múzeumban található. Ez a terület akkor (Krisztus előtti IV. vagy III. század) Szkítiának a keleti részén feküdt.
valami 4000 darab ékes aranydísszel fölcicomázva. A régészek nem tudták megállapítani, hogy férfi volt-e vagy nő, de a kora minden bizonnyal 18-20 év körülire tehető és egy szkítiai hercegről, vagy hercegnőről van szó. Minden itt talált lelet az astanai múzeumban található. Ez a terület akkor (Krisztus előtti IV. vagy III. század) Szkítiának a keleti részén feküdt. Íme az eredeti ruha a díszekkel: 
Ezután elértünk a pisztrángos helyre, 
ezekben a medencékben nevelik a halakat, ezek nagy része a szupermarketek és a piacok pultjaira kerül, de több halacskát a vendégek fogják ki és itt is fogyasztják el őket, a helyszínen. Mi végül 10-et fogtunk, lehet ezret is, csak fizesd ki:-)
Itt Kriszti még a horgászat előtt.
Itt már próbálkoznak, Krisztitől jobbra Karesz.
Na ilyenből fogtunk 10-et:-) 6-ot megettünk ott, 4-et hazahoztunk. A horgászat nehézségéről annyit, hogy az első hármat úgy fogtam, hogy a bedobás után 3,6 másodperccel már rákapott a hal a kukoricára, majd a bedobástól számított 6. másodpercben már a parton is volt a zsákmány. Ekkor Karesz kitalálta, hogy kukorica nélkül kéne próbálkozni, először csupasz horoggal, majd falevélből készült műléggyel, hogy legyen egy kis izgalom is a dologban:-)
Ők az "itthoniak" közül ketten, éppen elpakolásra várnak. Egyébként simán lisztben megforgatva és olajban kisütve tálalták őket nyers hagymával és olyan körettel, amivel akartad. Kértünk olivie salátát is, amit az oroszok kifejezetten szilveszteri ételnek tartanak, mellesleg teljesen olyan,mint amit mi francia salátaként ismerünk otthon, illetve amelyet retro (bár nem tudják, hogy azok) catering cégek ma is sízvesen használnak. Andrej, a sofőrünk azt mondja, hogy ha január elsején nem olivie salátás arccal ébredsz, akkor nem is volt igazán jó szilvesztered. Nekünk még lecsúszott egy pici sör is velük, illetve pár csésze forró tea is. Tetszett a program, azt hiszem még eljövünk ide máskor is:-)
