Még mielőtt folytatnám a vodkás történelem órát, fölteszek nektek egy pár képet a város talán legnagyobb piacáról. A piacot Baraholkának hívják és a város észak-nyugati részén található. A Zelonij Bazarral (a Green Market, ahová egyébként járok) szemben ez a piac eléggé a város szélén van, illetve a város nagyon csumpi részén. Persze aki szereti az ilyen kalandokat, az csak fogja magát és elmegy a Józsefvárosi kínai piacra otthon, így lehet, hogy a Baraholka annyira nem is nagy szám neki. Pedig nagy szám, higgyétek el.Ez azért más, mert ott csak kínaiak és vietnamiak árulnak, itt pedig helyiek is és ez valóban Ázsiában van és eszméletlen ázsiai feelingje van.
A piac egyébként több kilóméter hosszan helyezkedik el, egy teljes hetet is el lehetne tölteni azzal, hogy bejárjuk minden szegletét. A képet természetesen nem én készítettem, mint látjátok, ez szinte egy külön város.
Európai értelemben vett plázák nemigen léteznek. Illetve egy mégis van, a Mega Center, ez új, modern, tiszta, gusztusos valami, de a látogatásom alkalmakor pl. kongott az ürességtől. Egyéb kisebb bevásárlóközpontok léteznek még, ezek jó része még a 90-es években épült. Hasonlóan a nagy plázához, jelenleg ezekben sincs nagy forgalom, a válság erősen érezteti itt is a hatását. A piacokon ellenben nagyobb nyüzsgés van, a Baraholkát meglátogatni igazi misszió a hatalmas autóforgalom miatt.
Én pár konyhai dolgot vásároltam egyébként, de egy kicsit máshol is szétnéztem. A képek egy része autóból készült, így a minőségük hagy egy kis kívánni valót maguk után, de a feeling azért meglesz, ígérem.
Rögtön az első kép az egyik kedvencem. Itt, ebben a "konténer utcában" fogyasztottunk el Andrejjel úgymond egy tízórait. Báránysaslikot ettünk,kb. 240 Ft egy porció. Ezek a mosolygós, kedves emberek készítették az ételt.
A hagyma itt is csíp:
Na mit szóltok? Elég ázsiai a feeling?
Itt a kép jobb oldalán Andrej, mögötte a hölgy kávét és teát árul, hátul az úr pedig az egyik nemzeti kaját a plov-ot (ejtsd plaf, tehát nem nehéz meglátni az egyéb keleti rizses ételekkel, azaz a piláf-okkal a rokonságot) készíti egy nagy kondérban, Ez egy rizses hús féle étel, vajon készül, sárgarépával és általában birkahússal.
Ez pedig a kettőnk tízóraija egy-egy nyárssal, kenyérrel és hagymával:
A kereskedők autói, hátul pedig a hegyek:
Az egyik épület bejárata, a "Jaljan" Kereskedelmi Centrumé. Bal oldalon kazahul, jobb oldalon oroszul a felirat:
Ez az itteni "gulyáságyú", de ebben plov főtt. Érdemes a szinét megjegyezni:-) Az étel- és teaárusok járják az utcákat a kosaraikkal, kocsijaikkal, így oldja meg az étkezést árus és vásárló egyaránt.
Ez egy utca a piacon a talán sok száz közül:
Ez már a piac előtt járda egy része. A kerítésen a díszítés az olimpiai ötkarika, talán még az 1980-as moszkvai olimpiát promótálta:
Ebből a dugóból kell valahogy kikeveredni a piac előtt:
Ez itt egy kisebb utca a piac környékén:
Ilyen függöny van miden buszon, csak esetleg más színekben:
Dinnyeárus kocsija az út szélén:
Andrej azt mondta, hogy aki fel akar vágni, az itt vásárol, itt a névből adódóan állítólag inkább európai holmit kapni a török és a kínai helyett:
Egy szebb napokat megélt busz:
Hordárok cipekednek mindenfelé:
A kínai gazdasági csoda egy terméke, a "Mersedes" autóbusz:
Itt egy péksüti bolt az út mellett. Nagyon finomak egyébként, hússal, sajttal, kápsztával stb. töltötteket kapni. Minden pék a sajátját süti, garantáltan mentes mindenféle fornetti-méregtől.
Ezeg a gallyak pedig a cigányasszonyok kellékei, amikor füstölik az autókat, hogy elvegyék a rontást. Gondolom füstölgetnek vele házat is, mindenfélét:
Kerítések:
Itt pedig egy másik gyakran látott kép az utak mellett, valaki motorolajokat árul. Hogy mi lehet valójában a dobozokban?
Készítettem egy kis videót is, egyelőre még a flickr-re nem sikerült feltöltsem, de ha meglesz, akkor megosztom veletek azt is. Jelentkezem hamarosan, addig is pussz, ölelés!
