Hosszú mesébe is belefoghatnék, mert van miről mesélni, ahogy mindig. Röviden arról van szó, hogy 10 napra elutazunk Kazahsztánból. Hosszabban pedig ez úgy néz ki, hogy először is azzal kezdődött a dolog, hogy decemberben nem megyünk sehova, hanem januárban lesz szabadság és akkor hazautazunk. A dolgok pedig egyik pillanatról a másikra úgy alakultak át, hogy Kriszti nem viheti át januárra az ez évi szabiját, így egyszerűen csak megmondták neki, hogy a december 7-én kezdődő és a rá következő hét a szabija.
Mi úgy terveztük, hogy a kazah vízumunkat is a szabadság alatt fogjuk megújíttatni. Ezzel a hirtelen jött 2 héttel pedig nem is tudtuk az elején, hogy mit kezdjünk? Gyorsan megnéztük a jegyeket, hát Magyarországra nem volt éppen olcsó most, Krisztinek meg igazából nem is lett volna pihenés ebből. Hova lehetne még elmenni, ahol van kazah nagykövetség, illetve innen viszonylag könnyen eljutunk? Ha Magyarországot ki kellett lőjük, akkor maradt 4 ország, illetve város. Legkézenfekvőbb Bishkek, a kirgiz főváros, amely csak 250 km-re fekszik innen. Mindenképpen el akarunk menni majd arrafelé is, de most az egyik hideg és havas városból a másik hideg és havas városba átmenni nem tűnt valami eredeti ötletnek. Arról nem is szólva, hogy a vízumügyintézés 3-5 munkanapot is igénybe vesz, na Bishkek ahhoz azért meg pláne sok. Mi a többi lehetőség, ami szóba jöhetett? Dubai, Delhi és Bangkok. Három napsütéses város, máris jobban hangzik, nem?Ezek közül Dubaiba volt legolcsóbban repjegy, de valahogy nem derült ki igazán, hogy mi a helyzet a vízummal? Még a bécsi emirátusok-beli követség felhívása után sem. Csak annyit tudtam meg, hogy vízumot követségek nem intéznek, hanem a szálloda, vagy a légitársaság ún. szponzorként lép fel. Azaz pl. ha van egy szállodába foglalásod, akkor arról küldenek valami igazolást a hatóságoknak is.Persze, a szebb és nagyobb szállodák. Ahová én foglaltam volna, mert megfizethető (belvárosi apartmanszállodákban már kapni 2 ágyas szállást 10-15 ezer forintért), az a szálloda azt mondta, hogy nem intéznek vízumot. Hát ennyi, különösebben nem izgatott föl Dubai egyébként sem. Lehet, hogy igazságtalan leszek, de nem egy túl izgi ország. A tengerpartok pedig nem szépek egyáltalán, kopárak, építkezések "színesítik", szóval hagyjuk. Biznisz útnak, meg bevásárolni, vagy a Jumeirah Beachen mondjuk a csúcsszállodákban biztosan OK egy hét is akár, de aranyáron.
Delhi már okésabb, mert mindenképpen több a látnivaló, pláne a környéken. De itt is idő, míg indiai vízumot kapunk, egy hét alatt ki tudja, hogy mire jutunk? A másik pedig, hogy mi nem oltattuk be magunkat, India ilyen szempontból gázabb, tehát több esély van valami "exotikus" betegséget összeszedni, mint mondjuk Almatyban. Szóval maradt Bangkok, ahová átszállás nélkül el tudunk repülni, van kazah követség és okés áron tudtam jegyet foglalni. Plussz a 15 napos turista vízumot a reptéren is el lehet intézni. Ettől függetlenül szerintem gáz, hogy még az EU-s csatlakozásunk után is kell vízum ide, vagy pl. Törökországba is, de Európán kívül igazán mindenhova. Szóval a kedves magyar diplomáciának még van min dolgoznia.
Azért is nem írtam mostanában blogot, mert minden szabadidőmben a gép előtt ültem, jegyeket és szállodákat nézegettem. Ha éppen működött a net, mert manapság azzal is gondok voltak és vannak is. Addig-addig variáltunk, hogy pár nappal ezelőtt lefoglaltam a bangkoki jegyeket, nem tudtam tovább várni. És nagyon jó megérzés volt, mert másnapra mintegy 40%-kal fölmentek a jegyárak. Örültem is, mint majom a farkának:-)
Pár óra múlva indulunk is. Itteni idő szerint reggel 8-kor szállunk föl és bangkoki idő szerint valamikor negyed 5 körül (délután) szállunk le. Szóval több, mint 6 órás az út (2 óra az időeltérés). Péntek reggel lesz csak nyitva a kazah követség 10 és 12 között, szóval addig mindenképpen Bangkokban maradunk, illetve max. Ayutthayába, a régi fővárosba látogatunk el, ami 80 km-re van Bangkoktól és tele van régi romokkal, elég komolynak tűnik a dolog, persze Angkortól azért messze áll. Péntek este pedig busszal, vagy vonattal elutazunk egy szebb tengerparti részre, még nem tudjuk, hogy hová? Talán ide?
Majd a következő péntek reggelén megint jelenésünk lesz a kazah nagykövetségen, úgyhogy gondolom csütörtökön éjjel visszautazunk. A pénteket még Bangkokban töltjük, szombaton ottani idő szerint du. 3/4 6-kor indulunk vissza és almaty idő szerint valamikor éjfél után fél órával szállunk le, azaz itt már 20-a lesz, otthon még csak 19.
Igyekszem majd beszámolni a kinti élményekről is, már amennyire lesz internetünk, és amennyiben azzal akarok majd kint foglalkozni, hogy esetleg órákat töltsek el a képek letöltésével, lekicsinyítésével, majd a a blogra mentésével, mindezek után pedig blogírással és képfeltöltésekkel:-) Azért igérem, hogy találok majd rá alkalmat, persze nem tudom tényleg, hogy mikor?
Addig is teszek föl képeket magunkról, amelyek pénteken este készültek, az Annual Winter Charity Ball-on, amely az Intercontinentalban volt és a női klub szervezte. Volt a banknak is egy asztala, elég szűkösen voltunk, mert 12-en ültük körül. A fogadás 7 órától volt, pezsgő, vodka, rágcsák, ilyesmi. Majd 8 körül foglaltunk helyet az asztaloknál, 4 fogásos menüt kaptunk. Előételnek füstölt lazacot tálaltak salátával és egyéb pici kis fancy garnírungokkal. Majd jött a leves, nagyon felejthető marha consommé (a vacsora talán egyetlen gyenge pontja, pedig talán a legkönnyebb elkészíteni), benne 2 raviolival, az egyik spenóttal volt töltve, a másikra már nem is emlékszem, talán gombával. A főétel jobb volt, egy-egy darabka marha steak, fürjmell és kacsamell. A garnish szokásos kis dolgok, gomba, paradicsom, burgonypüré, karotta, ilyesmi. Az én marhám túlsült volt, a Krisztié tökéletes. A fürjet a legnehezebb megcsinálni, a méreténél fogva pillanatokon múlik, hogy túlsül-e, de nekik most sikerült pont eltalálni. Úgy emlékszem, hogy a kacsa is jó volt. Desszertnek pedig almás rétes volt, vanília fagyival és málnaszósszal ( a menülap szerint). A málnaszósz teljesen lemaradt (egyes a főszakácsnak) , Darren, Kriszti kollégája szólt is a pincérnek (Nem mintha annyi pia éa kaja után számított, hogy ott van-e? Csak egyszerűen ciki, ha az étlap említ valamit,de nem kapod meg.), aki ki is hozott egy tányérkával. Úgy tűnik, hogy Kriszti nagyon örült neki:-)
Itt pedig egymásnak örülünk:-)
Itt Kriszti Jay-jel, Darren párjával látható:
Ezen a képen pedig Gökmennel, a viszonylag új török kollégával:
Itt jómagam, Anne-nel a nagyfőnök feleségével:
Itt pedig a 125 kilós Darren, Anne és az én ölemben:
Végül ismét mi, Krisztivel:-)
Visszatérve a hazamenetelre, nézegetem továbbra is a januári és februári jegyeket (olcsóbbak, mint most Karácsony előtt), tehát azért akkor lesz valamiféle látogatás haza:-)