Nem könnyű feladat hosszú időn keresztül az emberek érdeklődését haptákba állítva tartani, de tartok attól, hogy nem mindig lesz olyan mondanivalóm, amelyet ti is olyan érdekesnek találtok majd, mint én.
Ezért lehet, hogy lesznek majd olyan bejegyzések, amelyek esetleg Kazahsztánt más szemszögből mutatják be, nem feltétlenül az enyémből. Valami ilyesmire gondoltam a napokban, amikor is elkapott valami kazah vírus, így az egész keddi napot itthon töltöttem a lakásban, kicsit magas hőmérséklettel, WC-re rohangálással és gyenge közérzettel. Szerencsére nagy baj nem volt, mert most már egészen jól vagyok, bár még egy kazah barnamedvével nem állnék ki birkózni
Tegnap már úgy éreztem magam, hogy tovább tudom járni a várost, készítettem is pár képet, így úgy döntöttem, hogy most mégis ezekről fogok nektek mesélni.
Sokat olvasgatok a városról, így most kitaláltam, hogy elmegyek a Kabanbaj Batyr-ra (ez egyike a rengeteg hosszú és széles utcáknak) és sétálok egy nagyot. Nagy a város és a tömegközlekedés kongói színvonala miatt még nagyobbnak tűnik. Ha tudod, hogy hová akarsz menni, akkor nincs gond, mert leintesz egy autót és az 3-500 tenge között bárhová elvisz. De ha csak úgy sétálni szeretnél és bámészkodni, akkor azért vinni kell egy heti hideg élelmet, esetleg egy pokrócot is.
Itt rögtön a házunk mellett van egy mesterséges patakmeder, amelybe a hegyekből leömlő csapadékvizet engedik be. Korábbi képeken láthattátok, hopgy még augusztusban elég sok hó leesett fönt a hegyekben, így most ez a meder sokszor tele van az olvadás miatt. Még nem is tettem föl róla képet, hát elég kazah módra van összetákolva, ehhez képest az Aquaworld aknafedelei svéd precizitással lettek rögzítve. Nem tudom mi látszik belőle, de íme a nagyobb meder:
És itt a kisebb, amire csak úgy hányaveti módon vannak ezek a vasrácsok ráhelyezve, de ezt fönt is látni:
Hazafelé jövet már a nagymederbe is engedtek vizet, akkor már ez így nézett ki:
Mielőtt elindultam volna a sétámra, már föntről az ablakból feltűnt a nagy mozgolódás lent a téren, valami esemény volt abban a „kultúrpalotában”, vagy koncertteremben, amelyről korábban is tettem föl képeket. Aztán ahogy odaértem, feltűnt, hogy itt mindenki nő és nagyon egyformának néznek ki, éppen egyendobozokból eszegették az egyenebédjüket, illetve fényképezkedtek, pihengettek. Majd a reklámtáskákból minden világos lett, valami Mary Kay közgyűlés lehetett, ez egy Avon-hoz hasonló szervezet, nők árulnak MLM-szerűen mindenféle kenceficéket. Aki szeretne csatlakozni, annak ajánlom a www.marykay.com, vagy a helyi www.marykay.kz weboldalt:-)
Mindenesetre készítettem egy pár képet, ennyi kazah „avonos” nőt még senki nem látott:
Még a fák alatt is ők ültek:
Hazafelé jövet már nem voltak ott, de a rózsaszín Mercedeseket, a szeánsz fontos elemeit le tudtam fényképezni:
Tovább sétálva a Dostyk sugárúton hamarosan elérni a Kabanbaj Batyr-t is, mint minden utca ez is szép zöld egyébként, tele fával. A város amellett, hogy nem egy szép város, azért azt meg kell hagyni, hogy a sok zöld egész vidámmá teszi. Mit szólnátok ahhoz, ha mondjuk a Rákóczi úton, vagy a Nagykörúton végig, pár méterenként hatalmas fák zöldellnének? Én nagyon nem bánnám, nem is kicsit tenné szebbé Budapestet.
A Kabanbaj Batyr-on is sok luxusüzletet találni, de mellettük találtam más érdekességeket is, pár fényképet készítettem is róluk.
Az ország és a város is eléggé a végletek birodalma, itt pl. egy vadi új és tipikusan itteni épületet láthattok:
De a város jó részét még mindig ezeknek a lakóházaknak a látványa uralja:
Láttam egy igazán luxusépület-építkezést is, lehet, hogy csak luxus apartmanok, de az is lehet, hogy egy szálloda lesz belőle:
Az eleje pedig így néz ki:
Természetesen készítettem egy képet a munkásokról is, igazából itt is a guggolósdi tetszett a legjobban:
Egy helyen, ahol nem volt zebra, aluljárón keresztül lehet a másik oldalra jutni. Jártam már aluljárókban, őszintén szólva azok is tiszták voltak és biztonságosak, ez pedig egészen lenyűgöző volt. Az egész aluljáró egy játékbolt:
Hogy örülnék, ha egyszer otthon is valaki rájönne, hogy elég a hugyos alkeszekből és csövesekből, legalábbis az aluljárókban, el lehet őket rakni talán máshová is. Szóval éljenek a gyerekek és a játékok a fossal, húggyal, hányással és fetrengéssel szemben, amit a Blahán, a Nyugatinál, de máshol is tapasztalni. Sajna aluljáró szempontból Almaty-Budapest 1:0. De inkább 20:0
Találtam egy igazi gourmand üzletet is, a Sztolicsnij-t, persze nem a legolcsóbb, de a Culinaris sem az otthon, nem igaz? Tudom, többőtök csak a Stolichnaya-t ismeri, ez nem az:-), itt mást is lehet kapni, pl. akkora folyami rákokat élve, amelyek már majdnem akkorák, mint egy homár. Mindez 2000 tenge (2600 Ft) egy kiló. Otthon szerintem "kicsivel" több lenne, ha egyáltalán lehetne kapni.
Aztán itt van az Almaty Operaház is, a „változatosság” kedvéért Abaj-ra van keresztelve, az ő szobráról már mutattam képet korábban. Egyébként állítólag olcsók a jegyek, biztos, hogy el fogunk később ide jönni. Az orosz klasszikusok vannak többségben a repertoáron, a balettek közül a Hattyúk tava, a Bahcsiszeráji szökőkút, vagy operák közül az Anyegin.
Ez pedig a homlokzat felső része kazah díszekkel:
Itt is építkeznek, mint sok helyen a városban, felújítják az Operaház előtt teret.
Ilyet is sokat látni a városban, a jó öreg Zil-ek. Itt nem gond, hogy kb. 50 l-t eszik 100 km-en, vagy akár még többet:-)
Fényképeztem erkélyeket is az utcán, itt egy tipikus orosz erkély, ez eléggé rendben is van tartva:
Ez pedig egy kifejezetten szép, ilyet kevesebbet látni:
Itt ezt csak a szegény maci miatt fényképeztem le, nem tudom, mit keres ott a rácsok közé bepréselve?:
Ha már az állatok is szóba kerültek, akkor Mártinak fényképeztem egy kóbor kutyát is, nem sokat láttam még, de íme itt egy echte kazah kutyus:
Tessék jól megnézni ezt a képet, igen Eszterházy Káváház vagy 7000 km-re otthontól. Azóta megtudtam, hogy egy Magyarországon tanult orosz csajé volt a lánc, létezett ilyen kávézó Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban is. Sajnos már túladott rajtuk, már nem az a magyar cukrászda ami volt, csak a név maradt meg. Mindenesetre nekem tetszik:
Mint ahogy ez is nagyon tetszett, találtam ugyanis még egy templomot. Pár kép róla, igazi orosz szépség, ő a Nyikolszkij templom:-)
Sajnos mára elromlott az idő, szinte egész nap ömlik az eső, így csak egy helyre moccantam ki, elmentem a magyar főkonzulátusra. Kértem egy találkozót a külgazdasági szakdiplomatától, Róka Jánostól, úgy általában érdeklődtem a kazah gazdasági helyzetről és az üzleti lehetőségekről. Egy jó másfél órás nagyon kellemes beszélgetésben volt részem, sok-sok infót megtudtam tőle.
Nagyon nehéz megtalálni a konzulátust egyébként, jó helyen van, de rajta sincs a térképen. A taxisnak fogalma sem volt hol van, nekem szóban elmondták, így valahogy vakon navigáltam. Aztán megtaláltuk, de tényleg nem volt kis kihívás:-) Tudni kell, hogy régi szovjet szokás szerint még mindig kamuznak a térképekkel, nehogy az „ellenség” megtalálja amit keres. Azaz sok utca nincs is feltüntetve, a méretarányok hasraütés-szerűek, szóval felejtsd el az otthoni térképeket, itt olyan nem létezik. Vagy próbáljátok ki Almaty-t megkeresni a Google map-en. Nem fog sikerülni, ugyanis csak a neve van rajta, a város nem. Pedig azon még Magyarország legkisebb településének a legeldugottabb zsákutcája is rajta van.
Még egy magyar témájú meglepetés tegnapról. Elmentünk Kriszti kollégáihoz, akikről a hétvégi blogban már megemlékeztem és ott volt még a cég kazah recepciós kolléganője is, mit ad Isten, az éppen aktuális udvarlója egy kb. 15 éve Amerikába szakadt, de most itt dolgozó magyar srác volt. Szóval érik az embert még ilyen meglepetések is:-)
Aki nagyon várna valami hírt a női klubból, annak elmondom, hogy sajna nem voltam most, pont a vírus miatt, de jövő héten bepótolom. A héten vár még kihívás, Kriszti idehívott vagy 4 kolléganőjét, azzal etetve őket,hogy én állítólag jól főzök. Na meglátjuk:-) A lófej már abálódik 12 órája, már csak hideg vízbe kell áttegyem. Majd hidegen meg tudom tölteni mormota mellehúsával, akkor már nem esik szét. Lesz még mellette sörbundában sült birkaszem is különböző szószokkal, azt már előtte is lehet majd csipegetni. Na jó, csak vicc volt:-) ilyet azért nem csinálok, de még tényleg ötletelnem kell, hogy mi legyen a vacsi?
