Látom-látom, hogy olvasgatjátok a blogot, képeket meg gondolom még inkább nézegettek:-) Na, hát akkor tessék, itt van egy pár újabb, illetve ha sikerül, akkor felrakok egy videót is.

Végre ma megint szép napos idő volt a tegnapi egész napos zuhany után, így megint egy hosszabb túrára fogtam magam, legalábbis a városban. Egyrészt igyekszem tényleg feltérképezni azokat a lehetőségeket, amelyek esetleg még izgalmasabbá tehetik az ittlétemet, másrészt pedig szeretek is sétálni itt. A benzingőzös Dostyk-on kívül máshol nem annyira veszélyes a helyzet, de az is lehet, hogy csak kezdem megszokni.

Szóval nézegessünk képeket, én meg majd mondok hozzá okosakat. Nagyon sokszínű ez a város, mint már említettem korábban is. Megtalálni a csili-vili luxusüzleteket, a legújabb irodaházakat (este szinte new-yorki fényáradatban úszik a város), de a szocreál remekeit is, sőt az igazi Ázsiát (na nem Tokyo-t:-)), vagy legalábbis Közép-Ázsiát. Valami ilyesmibe csöppentem bele ma is, hosszú sétát tettem.

Ezt az épületet sajnos nem tudom, hogy mi, a térkép nem jelöli (a térképek megbízhatóságáról már írtam). Mindenesetre az 50-es évek gyöngyszemével van dolgunk:

Az épülettel szemben egy egész szép park található, itt lefényképeztem ezeket a hazafias lányokat (szobrokat), az öltözetükből ítélve a második világháborúban érhettek el kimagasló érdemeket (mi aztán tudjuk, milyen kimagaslóakat:-))

Annyira megtetszettek, hogy íme még 2 kép róluk:

Az utolsó kicsit más szögből, a lendület itt is határozottan érzékelhető:

Ez a kép azért készült, hogy vizuálisan is érzékeltessem a kazahkék színt, elmagyarázni ugyanis nehéz.Ez itt a legdivatosabb szín, legalábbis az utcákon, épületeken:

Konkrétan egyébként a Zsibek Zsoli-t kerestem, ez egy sétáló utca-féle, található rajta pár áruház és egyéb érdekes dolgok is. Az úton más dolog is fölkeltette a figyelmemet. Nem tudom, mennyire látszik a képen, de most láttam először guggoló lányokat. Megpróbáltam nem túl feltűnően fényképezni. Higgyétek el, lányok:-)

Egyébként mögöttem meg ez volt, teljesen bent a városban, egy ilyen park, inkább egy liget, vagy talán erdő is lehet:

Ezután már nem messze volt az említett sétáló utca, talán itt kezdődik:

Rögtön az első épület bal kéz felől a CUM (biztos valami centralnij unyivermag), Moszkvában GUM van, ezt orosz órán nem lehetett kihagyni, de jómagam Szófiában is jártam CUM nevű bevásárlóközpontban a '80-as években.Az épület nem túl szép, szerencsére Thurman művésznő "valamivel" szebb fotója el is atkarja nagy részét:

Belül egyébként valami félelmetes mit látni. Az egy dolog, hogy a '80-as és a '90-es évek keveréke az egész, mondjuk a Corvin 5x akkorában, mindenféle kazah cuccal, ruhákkal,ajándéktárgyakkal, csillárokkal, aranyozott Nazarbayev-szobrocskákkal (ő a Mr. President, de szerintem tudjátok), stb., stb. De lent a földszinten, nem hittem a szememnek (kár, hogy nem volt képem fotót készíteni), a mobiltelefonos pultoknál konkrétan 10 méteren 10 eladólány szorongott átlagban. Még nem jöttem rá, hogy mi abban a jó, hogy mindenkinek van egy métere? Több az eladócsaj, mint a vevő!Ez komoly. Persze rajtuk kívül még itt is láttam 2 takarítónőt egymás sarkára lépkedni, annyi dolog volt 2 emberre:-).

Ezután pedig az út további részén beléptem Ázsiába. Na földrajzilag igen mélyen ott vagyok, de azért csak van ennek a városnak egy kicsit más arca is. Meg akartam nézni a központi mecsetet, az odavezető út azonban minden képzeletet felülmúlt. Olyan embertömeg az utcán, amilyen talán Bangladeshben van. Mindenhol sülnek a különböző kebabfélék, az olajban a sok pirog-szerű dolog, ez keveredve a benzin- és az emberszaggal, hát...Mindenhol árulnak valamit, egymást érik az árusok. Ruha, könyv, valami gagyi dolog, gyümölcs, kaja, minden gazdára talál. Itt már koszt is látni, sok a szemét a járdákon és mellette, szóval ez nem igazán a Rózsadomb volt.

E tér körül nyüzsgött egyébként az élet:

Ezekből a nénikből rengeteg itt ücsörög a fák között, kövekből, babszemekből és kártyából jósolnak:

Ez a fiú pedig egy rákkal a kezében ijesztgette az arra éppen elhaladó nőket, lányokat. Persze mindenkinek nagyon tetszett a mutatvány, a sikoltozó lányok pedig szintúgy:-)

Kicsit lesből készült, szóval bocs a minőségért, de itt is itt vannak mindenhol ezek a tányérsapkás rendőrbácsik:

Megmutatom azért a mecsetről készült képeket is:

Ez a kupola közelről:

Na, valahogy így nézett ki a mai nap.Aztán nem volt vége az élményeknek, hazafelé menet átvágtam a Panfilov parkon, tudjátok, ahol az a szép templom található. Ének- és zeneszóra lettem figyelmes, egy kisebb csapat néni énekelt és harmónikázott 2 padon. Biztos valami énekkaros csapat lehetett, de legalábbis gyakorló nótafák, mert tényleg szépen énekeltek és zenéltek. Készítettem róluk egy videót is. Sajnos pont a lényeg, azaz a hang hiányzik róla.Azt gondoljuk Krisztivel, hogy a gépén nincs ilyen funkció. Elég alap a gép, szóval elképzelhető. De ha szerintetek ez hülyeség, akkor várom a tippeket, hogyan lehet benne mikrofont bekapcsolni, már ha tényleg van ilyen. Azért szórakoztató a klip hang nélkül is, a reklámszatyros úriember tesz majd róla, hogy az legyen:-)))

Klikk a képre:

Remélem letöltődött könnyedén.

Hogy még vidámabban búcsúzzam és ha már néha az '50-es évek szocializmusában érzi magát az ember, akkor itt van Krisztiről és rólam egy '50-es évekbeli fotó, majd kirakjuk a nappaliba, vagy a hálószobába az ágyunk fölé:-)))

Daszvidányija és jó éjszakát!